Moldovai vagy román nyelvet beszélnek Moldovában?

A román vagy a moldovai minősül államnyelvnek Moldovában? - erről már jó ideje érzelmektől fűtött vita folyik a kis köztársaságban, noha annak alkotmánya rendelkezik erről, és az ottani alkotmánybíróság nemrég erre hivatkozó döntést is hozott.

A vitatott kérdés inkább politikai mintsem nyelvi jelentőségű, hiszen az hatással van a pártpolitikára, a választásokra, Moldova és Románia viszonyára, a Dnyeszteren túli területtel kapcsolatos vitára, valamint az Oroszországgal folytatott politikára is.

A Jamestown Foundation amerikai elemzőközpont egyik elemzésében úgy fogalmaz: a moldovaiak által beszélt nyelv valójában a román nyelv egyik dialektusa, miközben a hivatalosan használt, írott nyelv megegyezik a románnal. Moldova lakóinak többsége azonban identitását és nyelvét moldovaiként és nem románként jelöli meg - olvasható a tanulmányban. Az alkotmányban és a törvényekben rögzített államnyelv a moldovai. A Romániához húzó, alapvetően csekély számú, de véleményét annál hangosabban kifejezésre juttató elit régóta amellett tör lándzsát, hogy a románt tekintsék államnyelvnek.

A vitában nemrég a moldovai alkotmánybíróság is állást foglalt. December ötödikén közzétett határozatában, illetve később annak indoklásában a jelenlegi államnyelv megváltoztatása mellett érvelt. A testület megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben. Mivel azonban az alaptörvényt csupán a parlament kétharmadának beleegyezésével vagy egy sikeres népszavazás esetén lehet megváltoztatni, az alkotmánybíróság decemberi döntésének jogerőre emelkedéséhez a moldovai honatyák beleegyezésére lenne szükség.

Az alkotmánybíróság jelenlegi összetétele a Romániához húzó moldovai elit álláspontját képviseli, amelynek tagjai üdvözölték a testület döntését, sőt egyenesen alkotmánymódosításra felhatalmazó iratként értékelik azt. A testület hat bírából áll, közülük négyet 2013 első hónapjaiban neveztek ki. A hivatalban lévő bírák közül öten román állampolgársággal is rendelkeznek, és hárman régóta támogatták - volt politikusként - a román nemzeti identitást.

Az alkotmánybíróság tagjait a kormánykoalíció három politikai pártja (Moldovai Liberális Demokrata Párt - PLDM, Liberális Párt - LP, Moldovai Demokrata Párt - PDM) beleegyezésével nevezték ki. A taláros testület erőteljesen érvényesíti befolyását a politikában. 2013-ban két euroszkeptikus párt vezetőjének nyomatékos kérésére például megtiltotta a korábbi - Európa-barát - kormány fejének, Vlad Filatnak a miniszterelnökké való újbóli jelölését. Az alkotmánybíróság határozata sokak szerint jelentősen túllépett a testület hatáskörén, az elemzés szerint sokkolta a moldovai közvéleményt és a brüsszeli hatóságokat.

A testület az államnyelvvel kapcsolatos legutóbbi döntésével a román nemzeti identitást hangoztató Liberális Párt két egymással rivalizáló politikai csoportjának, a radikálisoknak és a mérsékelteknek egymástól függetlenül elkészített beadványára reagált. Ezek összesen tíz mandátummal rendelkeznek Moldova 101 tagú parlamentjében. Miközben a párt mérsékelt tagjai a román kulturális identitást támogatják, a radikálisok még ennél is tovább mennek: Moldova és Románia egyesülését szorgalmazzák.

A moldovai politikai pártok egyébként eltérő módon viszonyulnak a nemzeti identitás, az államnyelv, valamint a Moldova és Románia közötti viszony kérdéséhez.

A kommunista párt, amely 1998 óta a legnagyobb parlamenti frakció, a moldovai identitást pártfogolja, álláspontja azonban 2009-től, vagyis ellenzékbe kerülése óta rugalmasabbá vált. A kommunista vezetők elismerik, hogy a román és a moldovai nyelv egy és ugyanaz. A párt azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a moldovaiaknak joguk legyen saját nyelvüket moldovaiként megjelölni az ország területén. Rendületlenül kiállnak ugyanakkor a "romanizáció" ellen, figyelembe véve oroszul beszélő szavazóik románellenességét.

A Liberális Demokrata Párt, Moldova legnagyobb nyugatbarát politikai ereje egyszerre támaszkodik a moldovai és a román nyelvet beszélő választókra, kormánypártként pedig különösen nagy gondot fordít arra, hogy ne élezzék a társadalmi feszültségeket, ne növeljék a nyelvi kérdések miatti megosztottságot. Így a párt vezetői - például Vlad Filat és a jelenlegi miniszterelnök, Iurie Leanca - személyesen és a nyilvánosság előtt is többször kifejtették, hogy az általánosan használt nyelv a román, a moldovai állampolgárok maguk választhatják meg, hogy azt románnak vagy moldovainak nevezik-e.

Demokrata Párt vezetői a moldovai identitás mérsékelt támogatói. Marian Lupu pártvezető és Igor Corman, a törvényhozás elnöke az alkotmánybíróság határozata után azzal járult hozzá a párt irányvonalának megerősítéséhez, hogy kijelentették: ők bizony moldovaiul beszélnek. Ez a párt delegálta az alkotmánybíróságba Aurel Baiesut, azt az egyetlen bírót, aki a testületen belül a határozat ellen foglalt állást, és közzétette különvéleményét.